Semmit nem ér a trendi lúgosítás

Mindenki szeretne egészségesen és sokáig élni, tudatosan megelőzni a betegségeket, kivédeni, de legalábbis minimálisra csökkenteni a környezeti ártalmakat. Ennek szellemében dogmaként kezeljük például szervezetünk „sav-bázis egyensúlyának” fenntartását, hiszen reklámok, magazinok, életmódtippek alapján tudjuk: a helytelen életmód, étkezés, a testünkbe jutó káros anyagok savasítanak. Ez pedig a rossz közérzettől kezdve egész komoly betegségek előidézője lehet.

Nem tudjuk befolyásolni

A megoldás lúgosító étrend és kúrák, a módszerek és termékek listája végtelen, érdekes módon egyesek még a közismerten savas citromot is lúgosításra ajánlják. Itt már azért kilóg a lóláb, sejteni lehet az igazságot: az egésznek semmi értelme, sőt.

Hogyan is működik az a bizonyos „sav-bázis egyensúly”? Erről kérdeztük Dr. Lente Gábor egyetemi tanárt, a PTE TTK Általános és Fizikai Kémiai Tanszékének vezetőjét. A professzor március végén tartott előadást a témában a Magyar Természettudományi Társulat konferenciáján. Elöljáróban és röviden:

Minden egyes emberi szerv kémhatása más és más, a szervezet állandó munkával tartja fenn a kényes egyensúlyt. Szándékosan ezt csak nagyon drasztikus eszközökkel tudnánk befolyásolni, ami már könnyen életveszélyes állapothoz vezetne.

Savanyú és keserű

A részleteket illetően kezdjük azzal, a legősibb definíció szerint sav az, ami savanyú (maga a szó is ebből származik), lúg pedig, ami keserű. Az Ószövetségben olvassuk, hogy Izrael fiai a pusztán letáborozva egy forrásra bukkantak, amelynek vize annyira keserű volt, hogy nem lehetett meginni.

Mózes ihatóvá tette azzal, hogy beledobott egy fadarabot. A bibliai csoda természettudományos magyarázata, hogy a fa csersavtartalma ellensúlyozta a vízben lévő lúg hatását.

A savas vagy lúgos kémhatás mérésére az általában 0 és 14 közötti pH-skála szolgál: 7 a semleges, ettől lefelé az oldat egyre savasabb, felfelé lúgosabb. Kémhatása vizes oldatoknak lehet, a vízé semleges, amit a benne oldható anyagok megváltoztathatnak, a pozitív töltésű hidrogén- és a negatív hidroxidionok arányának függvényében. Ha előbbi van többségben, az oldat savas, ha utóbbi, akkor pedig lúgos lesz.

Young woman drinking pure glass of water
Fotó: iStockphoto

Sósav a gyomrunkban

Az ember 70 százalékát víz alkotja, így – mondhatni logikus módon – testünkben is találkozunk savasabb vagy lúgosabb részekkel, de:

Nem beszélhetünk összességében az emberi szervezet kémhatásáról, minden szervünknek más a pH-ja. A gyomorsavé (kémia szempontból ez a sósavval azonos) például 1 alá is mehet, ami már a hígabb akkumulátorsavnak felel meg, vérünké pedig 7,4, vagyis gyakorlatilag semleges

– mondja a 24.hu-nak a professzor.

A pH-érték logaritmikus skálán növekszik, vagyis mondjuk a 9-es már tízszer több hidroxidiont tartalmaz a 8-asnál, vagyis csupán a számokat figyelni csalóka lehet. Az ételek és a környezeti hatások természetesen hatással vannak egy-egy terület kémhatására a testünkben, de szervezetünk állandóan résen van, és visszaállítja az ideális értéket.

Apró eltérés is halálos lehet

Mi magunk képtelenek vagyunk befolyásolni, főleg nem az életmódtippek között eltévedve. Lente Gábor két szemléletes példát hoz, a citromot és egyes „lúgosító” vizeket. A citromot szokás „lúgosításra” javasolni, pedig a citromlé pH-értéke 2,4 körül van, vagyis igen erősen savas. A 10-es pH-júnak reklámozott lúgosító víz pedig annyira lúgos, mintha szappant ennénk. Nyilván nem igaz, amit a termékre írtak.

Nem is lenne kívánatos, hogy kényünk-kedvünk szerint alakítsuk szerveink kémhatását, sőt: ha a vér már említett 7,4-es pH-ja akár csak két tizeddel is változik valamely irányba, az majdnemhogy azonnali halálhoz vezet.

Sokan gyomorsavtúltengésre alkalmaznak keserű vagy lúgos vizeket, ami jól hangzik ugyan, de sok-sok litert kellene belőlük meginni, hogy valóban közömbösíteni tudják a rendkívül erős gyomorsavat. Sokkal hatékonyabbak a szilárd savlekötők, ezek kémiai reakcióba lépnek a savval.

A konklúzió tehát, hogy a „lúgosításnak” semmi értelme, mert egyrészt nem működhet, másrészt szervezetünk nem is tud „elsavasodni”. Az úgynevezett lúgosító étrend viszont kifejezetten előnyös, sok zöldséget és gyümölcsöt tartalmaz, csak ajánlani lehet. Csupán legyünk vele tisztában, hogy egészségesen étkezünk ugyan, de nem lúgosítunk.

Kiemelt kép: iStock

Ugyanabból a kategóriából származó cikkek:

    None Found