Nagy, fekete csigák inváziója zajlik Budapesten

Megállíthatatlannak tűnik a cirádás éticsiga inváziója: helyenként kiszorítja élőhelyeiről őshonos éticsigánkat, és komoly károkat okozhat parkokban, kertekben.

Késő délutáni, kora esti nagy esők után a budapestiek többsége feltehetően nem igyekszik parkokban, bármilyen füves, bokros szegletben megfigyelni a tömegesen előbújó csigákat. Aki viszont megteszi, a jól ismert óriás éticsiga mellett egyre több helyen és nagyobb számban találkozhat egy másik fajjal: a teste koromfekete, a háza pedig változatos fekete és sárgás mintázatot visel.

Ő a cirádás vagy pettyes éticsiga, amely feltehetően emberi közvetítéssel érkezett Magyarországra, ám remekül érzi magát és intenzíven terjed.

A nálunk honos óriás éticsiga (vagy egyszerűen éticsiga) távoli rokona, és az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy komoly ellenfele is, képes kiszorítani élőhelyéről az őshonos fajt. Remek étvágyánál és azon hajlamánál fogva, hogy népes „csigabandákba” verődve járja a vidéket, a kiskertekben is megdöbbentő pusztítást képes okozni.

Ami a méreteit illeti, persze minden relatív. A szárazföldi csigák között azonban 8–10 centis testével és házának akár 5 centiméteres átmérőjével a nagyobbak közé tartozik – nagyjából akkorára nő, mint a már sokat emlegetett óriás éticsiga, Európa legméretesebb szárazföldi csigája.

Bihari Dániel / 24.hu és Michal Fludra / NurPhoto / AFP Cirádás éticsiga (Cornu aspersum, fent) és az őshonos óriás éticsiga (Helix pomatia, lent).

Az inváziós fajról Dr. Páll-Gergely Barna zoológust, malakológust (puhatestűekkel foglalkozó tudományterület), az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos főmunkatársát kérdeztük.

Találd meg, jelentsd be

A cirádás éticsiga Észak-Afrikából származik, a Mediterráneum nyugati részében őshonos, de emberi segítséggel

Cikk forrása

Ugyanabból a kategóriából származó cikkek:

    Nincs