Megállt az élet ötven éve, amikor az első kanadai–szovjet hokipárbaj zajlott

Kanadában 1972. szeptember 28-án tévéket vittek iskolákba, irodákba, egyéb munkahelyekre, a tanítás és a termelés gyakorlatilag leállt, mindenki a Szovjetunió–Kanada hokipárharc, utolsó, nyolcadik mérkőzését nézte. Amikor Paul Henderson 34 másodperccel a befejezés előtt beütötte a győztes gólt (6:5), országos örömünnep vette kezdetét. Ám az NHL utolérhetetlenségének mítosza odalett.

Az évszázad jégkorongtornájaként harangozták be ötven évvel ezelőtt a Kanada–Szovjetunió párharcot, elvégre első ízben találkoztak egymással a tengerentúli profik és az odaát lesajnált keleti „amatőrök”, akiknek mindig felemlegették, hogy hiába nyernek annyi olimpiai és világbajnoki címet, az NHL-ben korongba sem ütnének. Ennek megfelelően Kanada nyolc győzelemre készült, a felek ugyanis abban állapodtak meg, hogy az első négy meccset a juharlevelesek hazájában, a másik négyet Moszkvában vívják.

Szeptember másodikától, a sorozat kezdetétől alábbhagyott a gőg. Montrealban 18 818 néző várta a nyitányt, és a hetedik percben már legyintett: hát persze… Phil Esposito a harmincadik másodpercben vezetést szerzett, majd hat és fél perc elteltével Paul Henderson 2-0-ra alakította az állást.

Nem mondható, hogy a szovjet csapat letört. A cselművész Valerij Harlamov vezérletével még az első harmadban egyenlített (2-2), majd a folytatásban egyenesen lekorongozta ellenfelét. Világszenzáció volt a végeredmény: Kanada–Szovjetunió 3-7.

Melchior DiGiacomo / Getty Images

Ekkora verés nem lehet véletlen, úgyhogy Észak-Amerikában kezdtek jobban utánanézni a mindjárt Vörös Gépezetként emlegetett nagycirkusznak, és nyíltak a szemek, hogy a kiutazó huszonhét szovjet hokis közül tizenhat egy klubban, a moszkvai CSZKA-ban játszott. Ám nemcsak a törzsgárdisták (Tretyak, Cigankov, Guszev, Kuzkin, Lutcsenko, Ragulin, Mihajlov,

Cikk forrása

Ugyanabból a kategóriából származó cikkek:

    Nincs