Így tarolták le az erdeinket – a tarvágások évszázados története

A tarvágásos erdőgazdálkodás nem először kerül a célkeresztbe, Kaán Károly, a magyar természetvédelem atyja már száz éve is az erdők védelmét szolgáló, szálalásos vágásért szállt síkra. A reformoknak azonban sem a két világháború, sem Trianon, sem a szocialista tervgazdálkodás nem kedvezett.

A tarvágásos rendszer Európa egyik nemzetének erdőgazdaságában sem jutott oly általános érvényre, mint Magyarországon. A faállományok terület szerinti, tövön való értékesítése pedig éppen nálunk nyert elterjedt alkalmazást, sőt, Európában ma kevés kivétellel csakis nálunk dívik

– írta erdőgazdálkodásról szóló tanulmányában Kaán Károly akadémikus, a modern magyar természetvédelem atyja, faügyi kormánybiztos. A tarvágásos erdőgazdálkodás kritikája ma, több mint 110 év múltán aktuálisabb, mint valaha: a magyar kormány az energia-áremelkedésre és az energia-vészhelyzetre hivatkozva idén augusztusban jelentősen enyhítette a fakitermelés szabályait. Igaz, későbbi miniszteri rendeletben számos ponton kiegészítette az eredeti terveket, így például a természetvédelmi és a Natura 2000-es területeken továbbra is tiltott marad a tarvágás.

Urbán Tamás / Fortepan Meghozták a tüzelőt a budapesti Rákóczi útra 1979-ben.

<figcaption id="caption-attachment-3544833"

Cikk forrása

Ugyanabból a kategóriából származó cikkek:

    Nincs