Az Apple egészen addig mintacég, amíg nem kell megfelelnie Kínának

A múlt héten komoly botrány kerekedett abból, hogy az Activision Blizzard játékipari óriáskiadó kizárta 2020-as Hearthstone-ligájából Ng „Blitzchung” Vaj Csungot, és a korábban kiérdemelt nyereményét is letiltotta, miután a játékos élő közvetítésében kiabálta a hongkongi tüntetéssorozat jelszavát, utalva a városállamban hónapok óta zajló Kína-ellenes tiltakozásokra.

Már a Blizzard is benyalt Kínának

Bojkottot hirdettek az Activision Blizzard ellen, miután kitiltott egy játékost.

A döntés miatt bojkott szerveződött a Blizzard ellen, és bár a cég utóbb félévesre csökkentette a versenyző eltiltását és a nyeremény visszatartását is eltörölte, az eset még így is bizonyítja, Kína jelentős hatással van az amerikai techcégekre.

Már a játékok is megfigyelnek

A hírre egy másik amerikai játékfejlesztő, az Epic Games azonnal reagált: mint írták, a vállalat senkit nem büntet majd politikai véleménynyilvánítása miatt. Hogy tartani tudják-e ígéretüket, az kérdéses, hiszen az Epic Games 45 százalékát (és egyébként a Blizzard 10 százalékát) a világ egyik legnagyobb technológiai cége, a kínai Tencent birtokolja.

És az nem kétséges, hogy a vállalat elkötelezett az állampárt mellett.

Amikor október elején Daryl Morey, az NBA-ben szereplő Houston Rockets ügyvezető igazgatója a Twitteren állt ki a hongkongi tüntetők mellett, az amerikai kosárlabda-bajnokság közvetítési jogát 1,5 milliárd dollárért öt évre megvásárló Tencent egész egyszerűen felfüggesztette a streamelést.

A hűséget igazolja a PlayerUnknown’s Battlegrounds (PUPG) esete is. A mamutvállalat korábban sikeresen vezette be Kínában a népszerű battle royale mobilos változatát, utóbb azonban a politikai nyomásra megszüntették a játékot. Végül egy békésebb, hazafias programmal álltak elő, ami már a döntéshozóknak is megfelelt. A Game of Peace a PUBG Kínára szabott verziója, amely egy antiterrorista gyakorlat közegében játszódik. A játékban nincs vér, a kilőtt felhasználók pedig a földön fekve integetnek, hogy jelezzék: minden rendben.

Kínában lecserélték a világ egyik legnépszerűbb játékát

Kínában a Game for Peace váltotta a népszerű PUPG Mobile-t.

Előfordul ugyan, hogy egy-egy játék bizonyos országokban cenzúrázva jelenik meg, Ausztráliában például rendszerint a teljes meztelenséget, a túlzott erőszakot és az illegális szereket emelik ki a programokból, de a PUPG-éhez hasonló teljes átszabásra nagyon ritkán akad példa.

Az amerikai játékipar egyéb módon is kiszolgálja a kínai politikát. A Tencent által 93 százalékban birtokolt Riot Games (amely többek közt a napjainkban igen népszerű League of Legendset, azaz a LoL-t fejlesztette) a többségi tulajdonos kérésére olyan rendszert hozott létre, ami felméri, hogy az egyes felhasználók mennyi időt töltenek LoL-ozással. Azon kiskorúakat, akik napi két óránál többet játszanak, eltiltják. Az ellenőrzés célja az addikció elkerülése, az eljárással viszont ellehetetlenítik a fiatal esportolók fejlődését. A Blizzard is hasonló rendszert készített a World of Warcrafthoz.

A Kínai Köztársaság nem létezik

Az ázsiai ország befolyása nem csak az amerikai játékipari cégeket érinti, időről időre egyéb techóriások is meghajlanak a kínaiak akarata előtt. A Kínai Köztársaság (Tajvan) zászlajának emojija nem érhető el az Apple termékein Kínában, illetve az ország két különleges közigazgatási területén, Hongkongban és Makaóban. Tajvan politikai státusza meglehetősen vitatott, a Kínai Népköztársaság egyik tartományának tekinti a térséget, míg a Kínai Köztársaság önálló államként hivatkozik magára.

Az Apple azt a térképes alkalmazást, a HKmap.live-ot is megszüntette, amit a hongkongi tüntetők használtak akcióik koordinálásához. Tim Cook szerint a döntés hátterében nem politikai okok álltak, csupán arról volt szó, hogy az appot rendőrtisztek megtámadására és rongálására is felhasználták. A kínai App Store-ból egyébként a Quartz alkalmazását is eltüntették, mivel a híroldal átfogóan beszámolt a hongkongi eseményekről. A Quartz weboldalát is blokkolták,

így megy ez egy olyan országban, ahol már nemcsak a South Park, hanem Micimackó is vállalhatatlan a hatalom szemében.

Úgy tűnik, az Apple mellett a Google is igyekszik megbékélni a kínai kormánnyal. A keresőoldalt a 2000-es években komoly cenzúra érte, 2010-ben pedig az Aranypajzs-projekt (azaz a kínai nagy tűzfal) keretében tiltást kapott. A Google számos szolgáltatása jelenleg sem érhető el Kínában, legfeljebb VPN-nel, azaz virtuális magánhálózatokkal játszható ki a rendszer, a kínai kereséseket így Hongkongba irányítják. 2018 augusztusában viszont kiderült, hogy a vállalat egy Kína-kompatibilis, cenzúrázott verzió fejlesztésébe kezdett.

Örülj, hogy netezhetsz, mert máshol nem tudnál

Sorra vettünk négy olyan országot, ahol teljesen mást látnak az emberek a világhálóból, mint mi.

Ez volt a Dragonfly-projekt, amit végül a Google dolgozóinak, a helyi politikusoknak és a közvéleménynek a felháborodása miatt leállítottak. A Google egyébként az amerikai IBM informatikai cég, illetve a szintén amerikai chipgyártó Xilinx mellett annak a mikroprocesszornak a fejlesztésbe is becsatlakozott, melyet a kínai Semptian jelenleg is internetes megfigyelésre és a cenzúra fokozására használ fel.

A Semptian által létrehozott tömeges megfigyelőrendszer, az Aegis ma a kínai telefonos és internetes hálózatokat ellenőrzi, e-mailek, hívások, üzenetek adatait gyűjti, és nagyban hozzájárul az emberi jogi aktivisták, demokrácia-támogatók és a rezsim kritikusainak nyomon követéséhez.

Pénz, pénz, pénz

Naiv kérdés, hogy a demokratikus értékek mellett rendszeresen kiálló amerikai techcégek miért tesznek ilyen elhanyagolhatónak semmiképp nem nevezhető gesztusokat Kína felé.

A válasz nem túl meglepő: a pénzért.

Kína közel 1,4 milliárd lakosával egyszerűen megkerülhetetlen a globális piacon. Az ország a világ második legnagyobb játékipari piacát jelenti (az Egyesült Államok csak a közelmúltban előzte meg), és a 800 millió internet-felhasználó is komoly motivációt jelent a külföldi technológiai vállalatok számára. A piac már most is kolosszális méretű, és úgy tűnik, a növekedése belátható időn belül nem áll meg.

Ez az oka annak, hogy az Apple és a Google egyaránt igyekszik a rezsim kedvében járni, és ezért tárgyalt hosszú időn át a Facebook Pekinggel. A legnagyobb közösségi oldal ráadásul 2018-ban 5 milliárd dolláros reklámbevételre tett szert a kínai székhelyű vállalatoktól. Mark Zuckerberg közösségi hálója ugyan nem érhető el az országban, de Kína így is a második legnagyobb reklámpiacot adja a cégnek.

Nem ritka az sem, hogy a kínai óriások, ahogy ezt a Tencent és az Epic Games esetében is láthattuk, bevásárolják magukat amerikai cégekbe. Ezzel az adott vállalat előtt lehetőség nyílik a kínai piac elérésére, illetve a cég történetében példátlan fejlesztések kivitelezésére is. Az Epic Games a Tencenttől befolyt összeget ingyenesen játszható, de a mikrotranzakciók miatt jövedelmező programok fejlesztésére fordította, ilyen volt a vállalat igazi áttörését elhozó Fortnite is. A folyamat nem csupán a játékipart érte el: a Grindr, a világ egyik vezető LMBTQ társkeresőjének 60 százaléka a kínai Beijing Kunlun Teché.

Technológiai hidegháború zajlik

Részben a fentiek is hozzájárultak a technológiai hidegháborúként elhíresült konfliktus kialakulásához. Míg a kínai cégek sokáig viszonylag egyszerűen vethették meg a lábukat az Egyesült Államokban, addig az amerikai vállalatok csak komoly szigorítások mellett vagy egyáltalán nem kapcsolódhattak be a kínai piacra. A Facebook és a Google, illetve leányvállalataik mellett többek közt az Instagram, a Twitter, a Reddit és a Snapchat sem érhető el az országban.

Bár a technológiai hidegháború küzdelmeinek legismertebb példája a Huawei és Donald Trump szembenállása, valójában kisebb vállalatok is érintettek. 2019 márciusában a Kunlun kezdte el árusítani a már említett Grindrt, miután az amerikai beruházási bizottság arra jutott, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ha az alkalmazást egy kínai cég birtokolja.

Ezért nem akarja Amerika, hogy a kínai Huawei uralja az 5G piacát

Az Egyesült Államok mindent megtesz azért, hogy elérje: szövetségesei hozzá hasonlóan tiltsák ki a kínai vállalatot a következő generációs, 5G-s mobilhálózatok fejlesztéséből.

Egyelőre lehetetlen megjósolni, hogy pontosan mi lesz a technológiai hidegháború vége. Egyes szakértők szerint a kínai vállalatok többsége globális szinten nem lesz méltó vetélytársa az amerikai cégeknek, de fontos kiemelni, hogy rendkívül komplex folyamatról van szó.

Ugyanabból a kategóriából származó cikkek:

    Nincs