Aligha épülhet meg időben a BME innovációs és fejlesztési központja

A tervezésre kiírt tender sikertelenül zárult, pedig a területen állt épületek bontása már rég véget ért.

Másfél évvel ezelőtt, 2020 szeptemberében vált biztossá, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hatvanas-hetvenes évekbeli, a kampuszt tizenegy új épülettel bővítő fejlesztése során létrejött, belső terében Hincz Gyula üvegmozaikját is rejtő V2 épület (1969), illetve a mellette álló Goldmann-menza (1975–1985) – ezek történetét hosszú cikkben korábban itt mutattuk be – rövidesen eltűnik a városképből, helyén pedig a BME 2023-ban már átadni tervezett Innovációs és Fejlesztési Központja kap majd helyet.

Erre az épületre korábban már született egy tervcsomag, az azonban nem jutott el az építési engedélyig, így a tervek szerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatalt, valamint a Bay Zoltán Nonprofit Kft.-t is befogadni készülő óriás esetében az idő múlásával egyre valószerűtlenebbé vált, hogy sikerül majd tartani a tervezett átadási évet.

A kiemelt kormányzati projektté minősített munkákról 2021 januárjában újabb részletek derültek ki: ekkor már arról volt szó, hogy a költségvetésből az állam 2023-ig évi 1,76 milliárdot szánna, a bontás előkészítésére pedig 106,3, míg a lényegi munkákra 959,7 milliót különített el.

Galéria

Vincze Miklós / 24.hu

A háttérben a V2, az előtérben a Goldmann-menza 2021. szeptemberi arca.

Aligha épülhet meg időben a BME innovációs és fejlesztési központja